Rólunk

Az idős emberek ellátása az egyik legrégebbi eleme a társadalmi gondoskodásnak, szociális ellátásnak. A kor előrehaladtával az ember lelki, és egészségi állapota megváltozik és bár ez a változás minden embernél más és más, általában az idő múlásával mindenkinél jelentkezik, melynek következtében egyre nagyobb mértékben van szüksége segítségre.

Az öregedés folyamata nagyon változatos lehet. Jó esetben a már nem dolgozó, nyugdíjas emberek a rendelkezésükre álló szabadidőt számukra kedves és fontos tevékenységekkel töltik el, hobbijuknak áldoznak, utaznak, társaságba járnak, unokáznak, kertészkednek, stb.. Ezeknek az embereknek az élete, különösen, ha nem nehezítik komolyabb egészségügyi problémák örömteli és boldog.

Sajnos ugyanakkor sokaknak a nyugdíjas évek nem hozzák meg a korábban, még az aktív munka időszakában gyakran emlegetett és vágyott felhőtlen, nyugodt, kötetlen életérzést. Sokan a nyugdíjjal elvesztik életük addigi közegét, és rendezőelvét, aminek helyébe nem kerül más, így a hirtelen megnövekedett szabadidővel nem tudnak mit kezdeni. Ilyenkor gyakorta alakul ki a feleslegesség érzése. Sok nyugdíjas úgy gondolja, csupán terhet jelent szerettei számára. Az ilyenkor magába forduló, a külvilággal egyre kevesebb kapcsolatot tartó idős emberek világa beszűkül, állapotuk mind mentális, mind fizikai értelemben hanyatlik. Ezt erősíthetik fel az időskorral szinte törvényszerűen együtt járó betegségek, egészségügyi problémák, melyek egyre jobban akadályozzák a korábban megszokott tevékenységeket, életformát.

Általánosan igaz, hogy idősebbé válva csökken a teljesítő képesség, romlanak az érzékszervek, gyengül a látás, a hallás, mely változások egyúttal erősítik a biztonság, a rend és változatlanság iránti igény felerősödését, melynek egyik legfontosabb terepe a múlt. Az idősödő ember egyre többször gondol a múltra, bizonyos esetekben a múlt és a jelen össze is keveredik, egyre fontosabbak a korábbi éveket, a fiatalságot, a „boldog időket” felidéző tárgyak, emlékek. A megszokotthoz, ismerthez való egyre erősebb ragaszkodás mellett egyre kevésbé értik a jelent, annak működését, az emberek megváltozott szokásait, viselkedését. Nehezen tudják kontrollálni a számukra ismeretlen új környezetet, attól idegenkednek, nehezen tanulnak meg például használni új eszközöket, még ha azok segítségükre is lennének a mindennapi életben. Mindezek miatt egyre kiszolgáltatottabbá válnak, segítségre szorulnak.

A Regionális Szociális Intézményfenntartó Központ (RESZIK) a Tábita Alapszolgáltatási Központ működtetésével végzi feladatait alapvetően a budapesti, ajkai, esztergomi, pécsi, soproni, szombathelyi, tapolcai, tatabányai, téti, verőcei és mátészalkai telephelyen, de ennél sokkal szerteágazóbb működési területen. A szolgáltatás alapvető célja, hogy az ellátást kérő otthonában önálló életvitelének megfelelő gondoskodást nyújtson, valamint megoldja az ellátott egészségügyi, mentális, vagy egyéb állapotából származó problémákat. A házi segítségnyújtás feladata elsősorban olyan személyek otthonukban történő gondozása, akik önmaguk ellátására saját erőből már nem képesek.  A fenntartó feladatának tekinti saját szolgáltatásainak minőségi színvonalon tartását, az ellátás és a prevenció hatékonyabbá tételét, s ennek érdekében külső szakmai kapcsolatokat épít ki. Szociális gondozók foglalkoztatásával a lakásukon, lakókörnyezetükben nyújt szükség szerinti segítséget a rászorulóknak, ezzel segítve és valósítva meg önálló életvitelük minél hosszabb ideig történő fenntartását. A szolgáltatás feladata a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben előírt, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendeletben részletezett szakmai tartalmú házi segítségnyújtás megszervezése úgy, hogy a szolgáltatás elérhetősége, minősége megfelelő színvonalú legyen az adott, teljes ellátási területen.

Az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltoztak a generációk közötti viszonyok, amely új együttélési szabályok, alkalmazkodási technikák létrejöttét és a szolidaritás formáinak változását vonták maguk után.  Ezek a változások erőteljesen érintették a szociális ellátórendszert is, mivel az időskorúak arányának növekedésével egyre sürgetőbben jelentkezett a gondozás iránt megnövekedett igény, amelyre a Magyarországon megszokott kétkeresős családmodell csak kevéssé alkalmas. A lakosság szociális biztonsága érdekében halaszthatatlanná vált az önkormányzatok részéről kötelezően nyújtandó, mégis sok településen hiányzó házi segítségnyújtás alapszolgáltatásának elindítása. Az időskorúak aránya növekvő, sokan egyedül élnek, krónikus betegségtől szenvednek vagy rokkantak, egészségügyi és szociális problémái súlyosak. A Tábita célja az, hogy gondoskodó, komplex szolgáltatást nyújtson és lehetőség szerint a problémákat az ellátottak saját környezetében oldja meg. Elsősorban a segítségre szorulók elvárásainak kell megfelelni annak érdekében, hogy az ellátottak életük utolsó szakaszát minél nagyobb örömben és megelégedettségben éljék meg abban a tudatban, hogy nincsenek magukra hagyva.

A Tábita Alapszolgáltatási Központ működtetésének célja az, hogy megteremtse a tevékenységi köréhez tartozó szociális feladatok ellátásához tartozó, ahhoz szükséges szervezeti keretet. Feladata, hogy biztosítsa az ellátási területen a szolgáltatás egységes irányítását, annak arányosan magas színvonalát. A házi segítségnyújtás tevékenységei és résztevékenységei szociális segítésre, gondozási és ápolási feladatokra terjednek ki. A házi segítségnyújtásban tevékenykedő munkatársak – elsősorban a gondozó – együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást biztosító intézményekkel, oktatási létesítményekkel, érdekvédelmi, civil és egyházi szervezetekkel.          

Mint azt a demográfiai előrejelzések is mutatják, Európa egyik legnagyobb jövőbeli kihívását a társadalom elöregedése jelenti. Magyarországon, noha hazánk közepesen elöregedő országnak mondható és a probléma nem olyan mértékű, mint mondjuk Németországban, szintén komoly nehézségeket okoz és fog okozni a jövőben e sajátos demográfiai jelenség. A KSH előrejelzései szerint 2060-ra, a ma a teljes népesség 17,2%-át kitevő 65 év felettiek aránya elérheti a 30%-ot is. A 2014-ben 4%-ot képviselő 85 év felettiek aránya pedig, szintén 2060-ra, akár 13% is lehet. Az aktív, kereső korosztály arányának csökkenése és a segítségre szoruló idősek arányának növekedése komoly ellátási terhet ró a társadalomra, a segítő szervezetek jelentősége ezért egyre jobban megnő.

A RESZIK munkatársai azért dolgoznak, hogy erre a kihívásra hatékony, és eredményes szolgáltatásokkal tudjanak választ adni.